2009. július 7.
Emlékeztető
Elnézést kérek a többi olvasótól, de úgy tűnik valakinek nagy hőstett névtelen megjegyzéseket írni. Ha valamit mondani akar akkor írja alá mondanivalóját, mert úgy fair.
2009. július 5.
Rendőrterror...








A magyarországi rendőrterror újra színre lépett, hiszen brutálisan leverte a Magyar Gárda feloszlatása ellen tüntetőket. A karhatalom egyre agresszívabban lép fel a békés tüntetők ellen, ami egy bukott rendszer utolsó próbálkozásait szavatolják. A bukott szocialisták így próbálnak szavazatokat szerezni. Nem elég, hogy tönkreverték az anyaország gazdaságát, megosztották lakosságát, most megpróbálnak terrort szítani és a szélsőjobb fenyegetésével előretörni. Mi sem téves, hiszen a magyarországi polgárt nem lehet megtéveszteni, mert mindig kiállt a zsarnok és a zsarnokság ellen akárcsak 1956. okt. 23-án vagy 2oo6. okt. 23-án és a történelemben annyiszor.
A kormány meg kell végre, hogy értse, hogy lejárt a kommunizmus és a rendőrterror ideje. Egy ilyen jellegű magatartás és politizálás nem jellemző egy európai államra. Ez a magatartás önromboló és gyilkos.
Fentebb pár képet láthattatok az intervencióról (www.index.hu). A képek durvasága maguktól beszélnek. A képeket látva nem tudom mi lesz a véleményetek, de szerintem egy jogállamban nem így kell eljárjon a kormány ellenfeleivel.
A videó is az intervencióról készült.
2009. július 2.
Kérdések...
2009. június 24.
2009. június 23.
In memoriam Neda....
2009. június 15.
Számadás
2oo4: Elnökjelöltre leadott szavazatok száma: 533.446
Képviselőház: 628125
Szenátus: 6371o9
2oo8: Szenátus: 44o449
Képviselőház: 425oo8
2oo9: európarlamenti képviselők: 431739
Mindezekhez az adatokhoz hozzáfűzném azt, hogy a Románia magyarság létszáma 1.431.807. Persze azt is el kell mondanom, hogy ez nem mind szavazójoggal rendelkező polgár, de akkor is a különbségek nagyok. román szociológusok az mondták a minap a tv-ben, hogy a magyarság 3o% ment el szavazni, ami megdöbbentő.
Magunkba kell fordulnunk és számoljunk el magunkkal. Lássuk be, hogy tévedtünk és elvesztettük azt a támogatást amit a rendszerváltás után élveztünk. Meg kell újulnunk, új erőkkel, új arcokkal, új vezetőkkel. Csak úgy válhatunk hitelesekké ha félre állítsuk mindazon embereket akik hitelüket vesztették a magyarság szemébe. Egy másik teendőnk az egy igazi magyar összefogás létesítése, nem egy kampányjelszó hirdetése, mert az elmúlt kampány tapasztalata bebizonyította, hogy ez minden volt, csak igazi nemzeti összefogás nem.
Zárógondolatként a Kiáltó Szó (Kós Károly) szavait idézem fől:
Ezt kiáltom és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztában
2009. június 6.
Június 6...

Június 6.-án emlékezünk meg a normandiai partraszállásról. Ez az esemény 1944. jún. 6. következett be. A hadművelet az Overlord (hűbérúr) fedőnevet kapta. A hadművelet nagy részben azért lehetett sikeres mert a németek azt hitték hogy a partraszállás Somme-tól északra fog bekövetkezni ennek több oka volt:
1. Az átkelés itt volt a legrövidebb.
2. A légierő támogatása itt érvényesülhetett a legjobban.
3. A Ruhr-vidék Németország gazdasági szíve felé is itt vezetett a legrövidebb út.
Épp ezért a németek ezt a részt erősítették meg a legjobban. Ez nem kerülte el a szövetségesek figyelmét és arra a döntésre jutottak hogy a partraszállás nem végezhető el hatalmas veszteségek nélkül. A hadművelet kezdetére 55 gyalogos-, 25 páncélos-, 2 hegyi- és 4 ejtőernyős-, összesen 86 hadosztályt vontak össze. A légierő (RAF) 5049 vadászrepülőgépet, 3467 nehézbombázót, 1645 közepes és könnyű bombázót, 698 egyéb harci repülőgépet, 2316 szállító repülőgépet és 2591 vitorlázó repülőgépet számlált. Az inváziós haditengerészeti erők állománya 6 csatahajót, 2 monitort, 22 cirkálót, 93 rombolót, 159 kisebb hajót, 255 aknaszedő hajót, 233 deszant-szállítóhajót és 853 deszant-naszádot számlált. Az expedíciós erők összlétszáma 1944. június 6-án 2876439 katona volt. A Montgomery által kidolgozott partraszállási terv öt helyen irányzott elő partraszállást. A Carentani-öbölben két oldalt az amerikai 1. hadsereg első erőinek kellett két helyen, ehhez csatlakozva keletre a normandiai parton az Orne-ig az angol 2. hadseregnek kellett három helyen hídfőt létesítenie. A hídfők – nyugatról keletre – az Utah, Omaha, Gold, Juno és Sword fedőnevet kapták.
A német hadsereg nem tudta feltartani a támadást mivel nem volt képes elegendő katonát küldeni a nyugati harcszíntérre mivel keleten erőteljesen haladt a szovjet Vörös Hadsereg.
A partraszállás következtében a háború menete megváltozott és elősegítette a szövetségesek győzelmét.
A kép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/66/NormandySupply_edit.jpg
2009. június 4.
Június 4
"A rohanó idő füledbe harsogja: elég a passzivitásból. Ami eddig orvosság volt és védelem is talán, de mindenesetre becsület volt, méreg az ezentúl és gyávaság.
De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való; mert az a mi igazi ellenségünk: a mi árulónk.
Ezt kiáltom és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztában
Mit tehettünk? Dolgozzunk, hogy dicső polgárai legyünk ennek az országnak és Európának, bizonyítsuk be, hogy mit jelent erdélyi magyarnak lenni, hogy milyen erőt képviselünk. Ezért el kell menni szavazni június 7-én. Kit kell szavazni? Egyértelmű, a magyar összefogás listáját, az RMDSZ-t.
A magyar összefogás honlapja: http://www.magyarosszefogas.ro/
2009. június 1.
Gyermeknap
Gyermeknap
A Gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A Nemzetközi Gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és különösen volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített Egyetemes Gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye.
Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még Gyermek Hétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják.
A Nemzetközi Gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában (de nem mindenhol) június 1-jén. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd később a genfi Gyermekjóléti Konferecián 1925-ben. Nem világos, miért pont június 1-jét választották ki.
Egyetemes Gyermeknap (Universal Children's Day)
Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta (836(IX). határozat), hogy minden országban tartsák meg az Egyetemes Gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.
forrás: www.wikipedia.hu







